Ez az egyetlen hét az évben, amikor nem kell haladni. Nem azért, mert az ember elfárad, hanem mert egyszerűen megszűnik a kényszer. A napok nem kérdeznek, a naptár nem sürget, és senki nem vár választ arra, hogy mi lesz a következő lépés. Két ünnep között a „majd januárban” még nem kifogás, hanem természetes állapot. Ilyenkor a megállás nem visszalépés, csak szünet. Nem kell jobb verziót faragni magunkból, nem kell értelmet keresni minden napban, és nem kell célt adni annak, ami egyszerűen cs...